Apám sírjánál...
Apám sírjánál a fűszál
Keserűen mosolyog rám
Szánalom a napsugárban
Nyöszörög a föld alattam
Ne sajnáljon engem senki
Nem kell engem vigasztalni
Apám elment, az ő dolga
Mit érzek most, nincs ki tudja
Apám sírjánál a könnyek
Néha napján elerednek
Sajnálja ő, mit tehetne?
Másként lenne, ha még élne
Persze, apám, másként lenne
Minden ember másként tenne
Ha még egy perc, csak még egy perc
Jutna, de nem jut, már nem lesz
Apám sírjánál ott állok
Bocsánatáért kiáltok
Rossz fiú voltam, belátom
Apám fia makacsságom
Elengedlek, elengedlek
Nem azért, mert nem szeretlek
Viszlát apám, itt most vége
Fogadd búcsúm, eredj véle
Autor(es): Marta Alex
