Fekszem A Fí¶ldí¶n
"Fekszem a fí¶ldí¶n
Fekszem a fí¶ldí¶n,
nézem az eget.
Tí¶kéletes állapot
talán szerda lehet.
Mikí¶zbena lapokat osztja
zí¶ld szemével néz rám,
Kicsit megérint,
de csak úgy némán.
A messzi távolból mintha a
hangját hallanám,
de lehet, tévedek, másnak
nem mondanám.
Néha megérint,
játszik velem a szél,
de csak suttog,
hangosan nem beszél.
S meditál mikor a lapot
a fí¶ldre rakja, egymás mellé, rendezett
sorokba.
Fekszem a fí¶ldí¶n,
nézem az eget.
Mellettem macskát,
a felhíµt, a szelet.
Mikí¶zben a lapokat osztja
zí¶ld szemével néz rám.
Kicsit megérint, de
csak egészen némán.
S meditál mikor a lapot
a fí¶ldre rakja.
Hosszú barna haját
a vállán hátra dobja.
Csak fekszem a fí¶ldí¶n,
itt olyan más minden.
Szívesen kelnék,
de egy csepp eríµm sincsen.
Csak nézem az eget,
fent olyan más minden.
NYugalmat árazt, egyszer
nézd meg majd innen..."
