Zsonglőr
Glóriák zsonglőre pózol a porondon
Holt dicsőség fénye árnyat vet a gondon
Elgyötört szárnyait kőkeresztre rakja
Élvezi gyümölcsét, sohasem volt magja
Élete virágát letépte a holnap
Égbe dobott koronái rendre földre hullnak
Glóriák zsonglőre fényt iszik a holdon
Űrbe hintett pénze csillog az égbolton
Üvöltő vágyait hangzavarba zárja
Körülötte csönd van és hallgatás utána
Élete virágát letépte a holnap
Égbe dobott koronái rendre földre hullnak
Autor(es): Kisavas