Ahogy Régen...
"Ugyanúgy, ahogy régen,
ruháink a széken
vannak már.
Mosolyogsz rám halkan,
édes félhomályban
nézek Rád.
Forró testedre borulva,
egy jéghideg hanalon
szí¼letí¼nk újjá.
A képzelet í¶svényein
szí¼letí¼nk újjá.
Nekem tí¶bb kell,
csak még egyszer
í¶lelj át!
MAradj, maradj még kérlek
a reggeltíµl félek,
maradj hát!
Forró testedre borulva,
egy jéghideg hajnalon
szí¼letí¼nk újjá.
A képzelet í¶svényein
szí¼letí¼nk újjá."