Vető
Kútba hulló kavicsokon röpül a múlt, vele tudom
röpülök át a határon, a világon, a halálon.
Én az űrbe belevetem magamat és mindenemet.
Én az űrbe belevetem magamat és mindenemet.
Gyere velem, gyere velem, gyönyörűszép Jupiterem.
Gyere velem, gyere velem, gyönyörűszép Jupiterem.
Szaturnuszom, te mindenem, gyere velem, te is velem.
Szaturnuszom, te mindenem, gyere velem, te is velem.
Tiszta űrbe belevetem magamat és mindenemet.
Tiszta űrbe belevetem magamat és mindenemet.
Writer/s: Tamás Kátai